2012. február 16., csütörtök

Gigapixeles képek

A képekre kattintva Illés Tibor rendkívül nagy felbontású felvételein tanulmányozhatjuk a homlokzat, illetve a belső tér keleti oldalának részleteit a gigapan.org weboldalon.

 



2012. február 7., kedd

Gömbpanorámák


Az alábbi alaprajzon a színes körökre kattintva különböző weboldalakon található gömbpanorámaképek segítségével nézelődhetünk a zsinagógában. A piros körök a földszinten, a sárga körök a karzaton jelölik a panorámakép nézőpontját.

alaprajz 


A 3dvalosag.hu oldalon található gömbpanorámák segítségével körbesétálhatjuk az épületet kívül is és belül (a fölszinten és a karzaton) is.

2012. február 5., vasárnap

Löw Immánuel: Az üvegfestés


(A szöveg Lőw Immánuel „A szegedi új zsinagóga” c. könyvéből.)


1. A köznap
Az ablakok megfestésével a zsinagógiai év összes mozanatait kívántuk jelképeikben a művész keze által megjeleníteni. Lényegében tiz képből álló cyklus díszíti ablakainkat, úgy azonban, hogy a földszinti tíz ablak képeit az emeleti ablakokban az ablakok méretének és beosztásának megfelelő átalakításban ismételjük. A cyklust képviselő ablakok közül ezért csak a földszíntieket irjuk le részletesen.
Az összes ablakoknak szegélyét képező és a haszmoneus pénzekről eredő hármas liliomból képzett bordürön belül a háromtagú ablak bogáncsfej és búzakalász keretben a szentírás ezen igéjét jelképezi : ,„Tüskét és bogáncsot teremjen neked s egyed a mező füvét – Arcod verejtékével egyed kenyeredet." (M. I. 3, 18. 19.)

 

A középső ablakban a munkát szentföldi faeke jelképezi búzakalászok között, jobb- és baloldalt a tüskés növényeket kék Eryngium képviseli. Az ablakfejekben a köznapi istenitiszteletre a tefillin és két gyűjtő-tányér utalnak.



2. Szombat
Az északkeleti ablak a szombat szertartásait tünteti fel. A jobb szárny péntek este, felül a hagyományos szombati csillagos függőmécses, alul a péntek esti kalács a kiddus-serleggel.
A középső ablak: felül a nappali kiddus serlege szőlőfürtök között, alatta a mezőben teljesen felszerelt tóra a héber hangjegyek alkotta bordürben.
A balszárny: A szombat vége; felül az illatszerek tornyos tartója, középütt égő viaszgyertyák és almavirágok közt a havdóló serlege.


A belső bordürök a mécsnek megfelelő olajágbogyókkal és az illatszerekhez tartozó szegfűszegvirággal.


3. Pészach
A pészach szertartásait feltüntető kettős ablak. Felső rész : széder-tál, egyptomi ősi vályogra állítva. A második mezőben az ünnepet jelző felirat közt az ünnepi est négy serlege. A nagy mezőben a vörös tengerből kinövő papirus-csoport. A belső bordür a pészachkor bemutatandó árpa és a keserű salátát képviselő katáng-virág.





4. Sóvúóth
A kinyilatkoztatás ünnepét felhőkön nyugvó és a hagyomány értelmében zafirkék törvénytáblák jelzik; alább az ünnepet megjelölő felirat és a mezőkben az ősi frigyláda emlékére a nílusi akác virágzó ága. Bordür: az ünnepi áldozat egy-egy búzakalásza és a csipkebokornak hat-hat virága hétszeres ismétlésben: az ómer-számítás 49 napja.




5. Ujév
Az újévet a déli kapu felülvilágítójában kettős sófor jelzi a bűnt jelző piros gránátvirág és a bűnbocsánatot jelző fehér liliom között.



6. Hosszú-nap
A hosszúnapi ablak az északi kapun ugyane jelképek ismétlése mellett, középen sugarak közt ezt a szót tünteti fel : „Szólachti" (megbocsátok).



7. Sátoros ünnep
A sátoros ünnep szertartásai: felül a hét körmenet, hét concentrikus kör szivárványszínekben az oltárasztal körül; lejebb eszrogok közt az ünnepet jelző felirat, a nagy mezőkben függönyös, nádtetős sátor, két felszerelt ünnepi pálmaág közt. A bordür fűz- és mirtuslevél.



8. Semini acereth
A belső bordür a Semíní acereth napján olvasandó bibliai könyvből, a Prédikatorból vett mandola és kaporna levél és virág. A felső részben a szüret őszi idejét a szent föld gyümölcseinek csoportja képviseli: gránát, füge, datolya, szőlő és olaj. Jobbra a föliratos mezőben: „A szellemeknek isteneˮ; alatta a nagy mezőben a halottak emlékezésének ünneplését, Rakhel sírja képviseli.
Szimchat tóra
A bal mezőben a fölírat, az ünnepi körmenet énekéből: Hozsanna, és alatta a mezőben az ünnep jelentőségét festő, kezdetén nyitott tóra.




9. Púrim és Chanukka
A két örömünnepet a hármas ablak együtt tünteti föl. Középen fent a győzelem nyitott pálmaágai. Alattuk a két ünnep közös imájának bekezdő szava és a középső mezőben a makabeus-zászló. Ennek a mezőnek szegélyét a haszmoneus réz- és ezüst-pénzek képezik.
Jobbra a púrimot Mordechaj ó-perzsa koronája és a mezőben ezüst tokból kibontott Eszter-könyvecske, balra a chanukka-ünnepét, a felső mezőben a lepecsételt olajos korsó, a feliratos mezőben a chanukka játékszere, a pörgetyü és a nagy mezőben keleti vörösréz chanukka-mécses képviseli. A belső bordür az ünnep fűszerei közül a gyömbért és borsot tünteti föl.




10. Tisó beóv
Jeruzsálem pusztulásának gyásznapját átlátszó symbolikával és harmonikus tagolású elrendezésével képviseli az utolsó ablak.
A föliratos mezőben a 137-ik zsoltár    5. verse: „Ha elfeledlek Jeruzsálem, feledjen el jobbom engemetˮ, hangulatosan magyarázza a festmény jelentőségét. Fölötte a két szélső csúcs-mezőben a szétszóratás jelképéül az ördögszekér („mint az ördögszekér a vihar előlˮ  Ézajás 17, 13), köztük a középső csúcsmezőben a föltámadás jelképeül: a jerikói rózsa. Jobbra és balra a nagy mezőkben a szentföld virágkorának jelképe: a pálma, középütt a pusztulás emléke, a salamoni templomnak még fönnálló fala gyászciprusokkal és borostyánkerettel.



11. Emeleti ablak
Az oltárral szemben lévő nagy emeleti ablak nem esik az ünnepi cyklus sorozatába, hanem történeti visszaemlékezésnek van szentelve.
Középen a jeruzsálemi szentély istenitiszteletére emlékeztet, a főpapi homlokdísz fölirata a sugarak közt : „Szent az Örökkévalónak.ˮ Alatta a főpapi drágaköves mellvért, a szentély hétágú aranycsillárja és ezüst kürtjei és az áldó papi-kezek. Lejebb a régi templom rajza az árvízben, mellette az új zsinagóga vázlata. Az új templom építésének történetét balfelől a hitközség elnökének nemesi címere, jobbfelől a műépítésznek ősi rajz- és mérőeszközökből alkotott emblémája jelképezi.

12. A kórus ablakai

a) Felső rész.
Az évszámon kívül a hat nagy mezőben a 104. zsoltár 33. versének hat szavát tünteti föl: „Énekelek az Örökkévalónak, amig élek, zengek Istenemnek, amig megvagyokˮ.

b) Alsó kettős ablak.
A kettős ablak előtt áll az orgona játszó asztala. A helyiség rendeltetésére utal az ablakok felső mezőiben a zsoltáros király hárfája és a jeruzsálemi szentély jeladó kürtjei által képzett címer.

13. Az üveg-kupola
Az épület koronáját képezi a nagy kupola bensejét berekesztö 10 m. átmérőjű üvegkupola, amely úgy terjedelmére, mint művészi színhatására nézve párját ritkítja. Opalescent üvegből készült sugárkorong fut szét a kék égen, amely lefelé ereszkedve a kupoladob arkettjei mögött a virágokkal ékesített földön nyugszik. Megragadó benyomást tesz nappali világításban is, de áhítatra hangoló, magasztos látvány, ha az üveg fölött szerelt 24 villamos lámpa fénye a sugarakon áttör s ezek az esti sötétkék ég fölött a kupola-dob homályában ragyognak.

14. A frigyláda üvegkupolája
A tórákat rejtő kilenc tórafülkéből és egy középrészből álló frigyládát tükörboltozatú félkupola tetőzi be, amely opalescent üvegben a lánggal égő csipkebokrot tünteti föl, e közepén lebegő felírással: אהיה אשר אהיה

*   *   *

Roth Manó budapesti fiatal üvegfestő a maga nemében új és nem könnyű feladatot művészi ambicióval és kiváló sikerrel oldotta meg.

Ablakok a földszinten – északi oldal

Északi oldal 1.



Északi oldal 2.



Északi oldal 3.


Északi oldal 4.


Északi oldal 5.



Ablakok a földszinten – déli oldal

Déli oldal 1.


Déli oldal 2.


Déli oldal 3.


Déli oldal 4.



Déli oldal 5.